The three sailors: Jaime, Peter, and Luís made their way to the Canarias. This is a beautiful part of the world with a wilde range of wild life. No winter = ...

Closed Captions (CC):
Sziasztok!

Üdvözlet a Kanári-szigetekről!

Ez a rész arról szól, hogy jutottunk el idáig.

Madeirát elhagyva délnek hajóztunk.

A táv 250 tengeri mérföld volt Ilha da Palma-ig,

A kanári emberek Ilha la Bonitának, azaz a gyönyörű szigetnek is becézik.

A napi átlagunk általában 100 tengeri mérföld,

így ez az út nekünk két és fél napig tartott.

Nagyon könnyű volt mert keleti szél fújt.

Így fél szelünk volt végig.

A hullámzás is kelet felől jött,

így a tenger majdnem teljesen nyugodt volt az afrikai kontinens takarása miatt.

Így amikor kihajóztunk Madeiráról, minden vásznat felhúztunk

belőttük az irányt délnek,

és gyakorlatilag amíg elértük Santa Cruz-t, Palma fővárosát

semmihez nem kellett nyúlni a hajón.

Emiatt ez egy elég könnyű és kényelmes vitorlázás volt.

Na de úgy is látjátok a történetet.

Jó szórakozást!

- Ugorj!

A szél tartósan kelet felől fújt,

és mi 4-5 csomós átlaggal csapattunk.

És végül 60 óra vitorlázás után kezdtük megközelíteni a fővárost: Santa Cruz-t

- Santa Cruz magyarul Szent Keresztet jelent.

Korán reggel érkeztünk meg. És miután lekötöttük Visszafordíthatatlant

elcsatangoltunk ebben a latin-amerikai stílusú városban.

Miután felfedeztük Santa Cruz-t,

megakartuk nézni a vulkán kráterét a sziget belsejében.

Buszra szálltunk, amit a helyi emberek "guagua"-nak hívnak.

Szóval felszálltunk a "guagua"-ra Santa Cruzból a sziget belsejébe utaztunk.

Ha jól tudom azért hívják a buszokat "guagua"-nak,

mert régen a buszok kicsik voltak és emiatt az összes csomagot és poggyászt

a busz tetején vitték.

Guagua magyarul "totyogót" jelent....ha jól tudom.

Szóval leszálltunk

itt!

és elakartunk menni

oda!

Nem tévedtünk el mert Luís úra volt a helyzetnek.

Még azt is megmutatta, hogy hol vagyunk!

- Ez egy sziget!!!

- Itt vagyunk!!

- La Palma!

-Amúgy itt vagyunk.

- Centro de visitantes de Parque Natural

- most az a helyzet, hogy a sziget legmagasabb pontja itt van.

- azt mondták nekünk, hogy innen taxizzunk el ide.

- és innen még gyalog egy másfél óra.

-és onnan már gyönyörűen rálátunk a kráterre.

De ahelyett, hogy taxiztunk volna,

Luís csak simán leintette az első furgont az úton.

Habár közelebb jutottunk

így is egy hosszú túra állt elöttünk a csúcsig!

Végül felértünk a Bejenado csúcsra

ami 1854 méter magasan fekszik.

Innen már fantasztikusan rá lehet látni a vulkán kráterére.

A következő nap tovább kelett hajóznunk dél-keletre,

mert Kinga Tenerifére repült vissza és a reptéren volt megbeszélt találkánk.

La Gomera szigetére hajóztunk és horgonyt vetettünk Vueltas öblében.

Csak 1 estét töltöttünk itt mert szörnyű széllökések voltak az éjszaka folyamán és még másnap is.

Ha Kanárin vitorlázol akkor mindenképpen tudnod kell a " felgyorsuló sávokról"

ami azt jelenti, hogy a szél felgyorsul a szigetek körül.

A mi esetünkben - azon a napon -

7-10 csomós szél fújt 44 csomós befújásokkal!

Agresszív pöffök voltak! Megcsúsztunk a horgonyon.

Az első adandó alkalommal leléptünk és felkrajcoltunk San Sebastianba - La Gomera fővárosába.

De itt sem időztünk sokat mert mennünk kellett tovább Tenerifére, hogy felszedjük Kingát a reptéren.

Miután Kinga újra itt volt velünk Visszafordíthatatlan fedélzetén,

visszahajóztunk El Puertitoba azaz a teknős öbölbe, hogy ezúttal tényleg ellazuljunk.

Egy jó cimborám: Petya - Tenerifén lakik.

Amikor El Puertitoban horgonyoztunk felhívott telefonon,

és azt mondta: "gyere és szedjtek fel a parton!"

Így kieveztem a partra, és Petya ott várt egy búvárfelszereléssel.

És emlékszem ezt mondta: "Nesze HASZNÁLD!"

Ha elhasználod az összes levegőt a palackból...nyugi! Akkor majd hozok egy telit.

Így attól a perctől kezdve alig vártam, hogy bemenjek a vízbe és alámerüljek.

És megtapasztaljam miért hívják a helyet teknős öbölnek.

A tengerfenékről filmeztem éppen a hajót,

amikor egy teknős hátulról megbökött!

Persze, hogy kaját keresett nálam.

Nézd milyen fejet vág, amikor rájön, hogy nincs nálam kaja. Nulla! Semmi!

Pár nappal később Luís és Jaime visszarepült Portugáliába.

Kingával Puertioban maradtunk egy darabig majd visszahajóztunk Gomerára.

Ahol pár hétre letelepedtünk.

Úgy éreztük itt az idő, hogy végre élvezzük a jó (Kanári) időjárást,

hogy jókat együnk.

És csomó jó fej emberrel voltunk körülvéve.

De nem mesélhetek el mindent egyszerre!

Majd a következő részben még mesélek.

Köszi, hogy megnéztétek ezt a videót.

Találkozunk legközelebb!

Csákó!